Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

Radnóti MiklósTragikus sors - vitális költészet címmel rendezett irodalmi estet Radnóti Miklós születésének 100. évfordulója alkalmából a Párizsi Magyar Intézet. A magyar költőről verseinek francia műfordítója, Jean-Luc Moreau, valamint három frankofón magyar költő, Tóth Krisztina, Lackfi János és Imreh András beszélgetett.

Egyszerre jelent meg a héten franciául Szabó Magda két regénye: A pillanat (Creusais) és az Ókút. Az utóbbit, a "gyermekkori emlékekről univerzális elhivatottsággal" beszélő művet, külön írásban ajánlotta olvasói figyelmébe a Le Figaro.

Hamarosan megkezdődik az idei francia irodalmi díjak őszi szezonja. Franciaországban az irodalmi díjak kiosztását hatalmas érdeklődés övezi. Szemben például Nagy Britaniával, a franciáknál inkább az irodalmi közvélemény elismerésére, megbecsülésre, és országos ismertségre számíthat a nyertes, míg az angoloknál az elismerés mellé a díjakhoz magas pénzjutalmak is járnak.

A francia irodalmi alkotások újra és újra felbukkanó témája az ész és az érzelem, az érzékelés és a megfigye­lés közötti konfliktus. A 18. században Montesquieu, Voltaire és mások a klasszikus hagyománynak megfe­lelõen az érthetõ megfogalmazásra és az objektivitásra helyezték a hangsúlyt.

Az irodalmi szemle a miskolci Mûút irodalmi, mûvészeti és kritikai folyóirattal való együttmûködésben jelenik meg. Interjút olvashatunk - valószínûleg az egyik utolsót - Norman Mailer amerikai íróval a franciául - és magyarul is - nemrégiben megjelent Hitlerrõl szóló könyve kapcsán (Várkastély a vadonban).

Sokak szerint túl sok egyre több van belõlük, és nem igazán vehetõk komolyan. Pro és kontra bõven akad érv, az azonban mégiscsak bizonyos, hogy a legnagyobb díjakkal jutalmazott mûvek szerzõinek irodalmi és anyagi pozíciója ugyancsak megerõsödik.

1868. május 6-án a szülõk Le Mans-ból tartottak normandiai otthonuk felé, ahol az apa, Julien Leroux, közüzemi szállítóként dolgozott. Át kellett szállniuk Párizsban és eljutniuk egyik pályaudvartól a másikig, mindezt pedig lovas kocsikkal zsúfolt utcákon keresztül tehették csak meg.

Adrei MakineAndrei Makine a gorbacsovi idõkben, alig harmincévesen emigrált Franciaországba. Orosz származású, francia nyelven író szerzõ, önéletrajzi trilógiájának harmadik része a tavaly megjelent A francia pilóta. Regényei a klasszikus orosz és francia szépírói hagyományok különleges ötvözetei. Személyes, rendkívül szuggesztív stílus jellemzi, miközben egyéni sorsokat formál háború és árvaház, barátság és szerelem, hatalmi önkény és létformává lett önfeláldozás.

Montaigne{mos_ri}„Legyünk hálásak a végzetnek, hogy olyan korban élünk, amely a legkevésbé se lágy, kényeskedõ és tétlen" — írja gondolatainak utolsó, idõskori gyûjteményében a francia reneszánsz legkitûnõbb és legirodalmibb stílusban alkotó elmélkedõje, Montaigne. Nem úgy filozófus, mint a gondolkodás tudósai, ezeknél sokkal inkább író. De nem úgy író, mint a regények, novellák vagy éppen színdarabok kitalálói, ezeknél sokkal inkább filozófus.

 Voltaire élete a felvilágosodás nagy kalandregénye. Voltaire életmûve a legnagyobb és a legnagyobb hatású irodalmi teljesítmény, amelyet „a fény százada", a csillogó francia XVIII. század létrehozott.

Anatole FranceMûvészi nagyságának és írói-gondolkodói jelentõségének jele az is, hogy életében, halálakor és az azóta eltelt hét évtized óta olyan elképesztõ ellentétek csaptak és csapnak össze, hogy az már filozófiai és politikai világnézet kérdése, hogy ki lelkesedik érte és életmûvéért, ki utasítja el szinte gyûlölködve, és ki emlegeti megvetõ mosollyal.

CorneilleA francia úgynevezett „új-klasszikus" tragédiát a XVII. század francia irodalmi és színházi gyakorlata a drámaépítkezés egyik alapformájává tette. Ez az antik görög tragédiák szerkezetét és Arisztotelész dramaturgiai szabályait igyekezett felújítani és Európa-szerte a színpadi irodalom egyik fõ irányzata lett. Elsõ sikeres kísérlete még a XVI. században Étienne Jodelle „A fogoly Kleopátra" címû, a maga korában nagy sikerû és hamarosan utánzók mintaképévé vált tragédiájával kezdõdött, és legmagasabb mûvészi színvonalát a XVII. század második felében Racine drámáival érte el. De világsikerré és sokak számára kötelezõ stílussá-formarenddé Pierre Corneille legfõbb mûveivel lett.

RacineXIV. Lajos francia uralkodót „Napkirály"-nak nevezték, s így emlegetik manapság is. Úgy is tûnt a XVII. század optikájában és akusztikájában, hogy minden körülötte kering, mint a bolygók a Nap körül. Versailles-i palotája követendõ, sõt utánzandó példa volt királyok, hercegek, módosabb földesurak számára. A Habsburgok Schönbrunnja Bécs mellett, a Hohenzollerek Potsdamja, illetve királyi pihenõje, a „Sanssouci", az Esterházyak kastélya és parkja Fertõdön, az orosz Petrodvorec Szentpétervár szomszédságában és velük úri otthonok, úri kertek tucatjai mind kicsi Versailles-ok voltak. Az illemszabályok, a táncok, az udvariasság társalgási szabályai. Európa-szerte olyanok voltak, ahogy Versailles példát adott.

MolièrePoquelin mester, a királyi udvar tekintélyes kárpitosa úriembernek akarta nevelni korán értelmesnek mutatkozó fiát, Jean-Baptiste-ot. Volt is annyi összeköttetése, hogy a fiút abba a legelõkelõbb gimnáziumba írathassa, amelyben csak arisztokraták és a legesleggazdagabb polgárok gyermekei tanulhattak. Az iparosfiú, aki végig a legszorgalmasabbak és legokosabbak közé tartozott, hamar felismerte, hogy a nagyúri ifjak megvetik, tüntetõen lenézik a polgári ivadékokat, a módos polgárfiúk pedig szóba is alig akarnak állni a kárpitos fiával, bárha az apja a királyi udvar házi mûhelyében dolgozik, de mégiscsak kézmûves. Ráadásul ez az alulról jött fiú mindegyiküknél jobb tanuló, tehát indulatos ellenszenvvel, sõt gyûlölettel találkozott iskolatársai között.

Jean GiraudouxA filozófiának és az ironikus humornak a jelenlétét a francia irodalomban pontosan meg nem határozhatóan „francia szellem"-nek szokás nevezni. A reneszánsz korban Montaigne, a felvilágosodás évszázadában Voltaire, a XIX. és XX. század fordulóján Anatole France szinte egymást folytatja a derûs, de mégis kritikai célzatú, kétkedõ, igazságkeresõ irodalmi magatartásban. Ennek a vonulatnak folytatása a XX. század húszas-harmincas éveiben Jean Giraudoux. Minden mûve a képzelet szárnyán lebeg, olykor még meseszerûvé is válik, mindig oly módon, hogy egyszerre mulattat és elgondolkoztat. Regényeit és drámáit egyaránt magáénak érzi a legigényesebb közönség és a könnyed irodalmat élvezõ olvasó.

Hozzászólás (Facebookkal)

Ismert bűnözőt szöktettek meg helikopterrel egy francia börtönből – közölte az AFP hírügynökség a...
„Franciaország magyarországi nagykövete támogatja Orbán Viktort" címmel jelent meg a Mediapart...
Többek között homoszexuális, transzvesztita fekete táncosokkal mulatott a Zene Ünnepén Emmanuel...
C'est voté. Le Parlement hongrois rend l'aide aux migrants passible de poursuites pénales. Et de...
Kezdő szinttől bármilyen típusú és szintű nyelvvizsgára, érettségire, üzleti és állásinterjúkra,...
Qui va encore nous faire croire que le livre est mort, tué par internet? Rassurez-vous, le livre...
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó