Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

A határozó az állítmánnyal kifejezett cselekvés, történés vagy állapot körülményeit: helyét (helyhatározó), idejét (időhatározó), módját (módhatározó), okát (okhatározó), célját (célhatározó), eszközét (eszközhatározó) stb. jelölő mondatrész: Tout chemin mène à Rome. ’Minden út Rómába vezet.’ L’enfer est pavé de bonnes intentions. ’A pokol útja jó szándékkal van kikövezve.’

Általában határozószóval, viszonyszós szószerkezettel, az en, y határozói névmással vagy a személyes névmás részes esetével fejezhető ki, de előfordul az is, hogy puszta főnév tölt be határozói funkciót. Az alábbiakban a határozónak a mondatban elfoglalt helyével, valamint a hely-, az idő- és a célhatározóval foglalkozunk részletesebben.

A határozó helye

A határozó általában az állítmány és a tárgy után áll, de ha nem hangsúlyos, s a mondat egyensúlya, harmóniája úgy kívánja, a mondat elejére vagy az állítmány és a tárgy közé is kerülhet: Nous avons acheté notre maison en 1998. ’A házunkat 1998-ban vettük .’ En 1998, nous avons acheté une maison. ’1998-ban egy házat vettünk.’ Nous avons acheté en 1998 une vieille maison au toit de chaume. ’ 1998-ban vettünk egy régi nádtetős házat.’

Mint első két példamondatunk is mutatja, a franciában általában a mondat végén áll a hangsúlyos mondatrész (a magyarban az állítmány előtt!).

Arra nézve, hogy mikor kiegyensúlyozott, harmonikus valamely mondat, nincs egyértelmű szabály, de megfigyelhető, hogy:

a) ha a mondatban főnévi tárgy és két vagy több határozó is van, akkor az egyik határozó általában a mondat elejére kerül: En France, on achète le pain chez le boulanger. ’Franciaországban a péktől veszik a kenyeret. ’

b) ha valamely mondatban az állítmány után különösebb hangsúly nélkül két határozó vagy egy tárgy és egy határozó következik, akkor a rövidebb (a kevesebb szóból álló) általában megelőzi a hosszabbat: Ce danger pèse toujours sur nous. ’Még mindig leselkedik ránk ez a veszély.’ J’ai envoyé à Bruxelles un rapport de 50 nages. ’Küldtem Brüsszelbe egy 50 oldalas jelentést.’ Vous voyez trois tableaux entre les deux fenêtres. ’A két ablak között három képet látnak.’ Vous voyez ici trois tableaux. ’Itt három képet látnak.’

Összetett igeidő használata esetén a következő határozószók általában a segédige és a főige között állnak (helyhatározó nincs e határozószók között - helyhatározó nem kerülhet a segédige és a főige közé!): d’abord ’először’, ainsi ’így’, alors ’akkor’, beaucoup ’nagyon’, bien ’nagyon, jól’, bientôt ’hamarosan’, déjà ’már’, encore ’még, már megint’, enfin ’végül, végre’, ensuite ’azután’, finalement ’végül’, juste ’éppen’, longtemps ’sokáig’, mal ’rosszul’, peu ’kevéssé’, peut-être ’talán’, plutôt ’inkább’, presque ’csaknem’, souvent ’gyakran’, sûrement ’biztosan’, surtout ’főleg’, tellement ’annyira’, toujours ’mindig, még mindig’, trop ’túlságosan’, vraiment ’igazán’. Pl.: Il est déjà parti. ’Már elment.’ Il n’est pas encore revenu. ’Még nem jött vissza.’

Az előző pontban felsorolt határozószók rendszerint az igés szerkezetekbe, kifejezésekbe is beékelődnek:

  • avoir faim ^ J’ai encore faim. ’Még éhes vagyok.’
  • prendre froid ^ Jean-Paul prend souvent froid. ’Jean-Paul gyakran megfázik.’
  • faire attention ^ Je fais toujours attention. ’Mindig figyelek.’

Előfordul az is, hogy a határozó a mondat jelzőjére vonatkozik. Ilyenkor mindig közvetlenül e jelző előtt áll: Tu as une robe vraiment élégante. ’Igazán elegáns a ruhád!’

A francia határozók - az en és y határozói névmások, valamint a részes esetű személyes névmások kivételével - nem állhatnak az alany és az állítmány között: ’Pierre jól dolgozik.’ Pierre travaille bien. ’A gyerekek együtt indultak el.’ Les enfants sont partis ensemble. ’A feleségem itt mindig unatkozik.’ Ma femme s’ennuie toujours ici.
A szépirodalomban persze e szabály alól is találunk kivételt: Les cigales autour de la maison crépitaient. Mauriac: Le baiser au lépreux ’A tücskök a ház körül ciripeltek.’

A helyhatározó - Határozószóval kifejezett helyhatározók

A határozószóval kifejezett helyhatározók közül az ici és a là használata érdemel külön figyelmet. E két határozószó eredetileg egymással ellentétes jelentésű volt: ici ’itt’ (ahol a beszélő áll) - là ’ott’. Az idők folyamán az ici megőrizte eredeti jelentését, a là jelentése azonban kibővült: ma azt is jelentheti, hogy ’itt’ (ahol a beszélő áll): Je reste là. ’Itt maradok.’ Monsieur Dupont n’est pas là. ’Dupont úr nincs itt (vagy: nincs itthon).’ Vous êtes là, Mademoiselle ? ’Itt van, kisasszony?’

Érdekes, hogy a magyar nyelvben éppen ellentétes fejlődés ment végbe: az ’itt’ vette át részben az ’ott’ szerepét is. Az ilyen - tulajdonképpen ’ott’ jelentésű - ’itt’-et csak là-val (vagy esetleg az y határozói névmással) lehet franciára fordítani: ’Balzac Tours-ban született. Itt töltötte gyermekkorát, és itt végezte középiskolai tanulmányait is.’ Balzac est né à Tours. C’est là qu’il a passé son enfance, c’est là qu’il a fait ses études secondaires. (Esetleg: Il y a passé son enfance, il y a fait ses études secondaires.)

Az ici/là a magyar itt/ott-hoz hasonlóan párhuzamosan is használható. Ilyenkor nem azt jelentik, hogy ’itt, ahol beszélek’ és ’nem itt, ahol beszélek’, hanem azt, hogy ’egyik helyen - másik helyen’, ’egyszer - máskor’, ’hol - hol’ (időhatározói értelemben): Ici il y a des sacs, là des chapeaux de paille. ’Itt (= az egyik helyen) szatyrok vannak, ott (= a másik helyen) szalmakalapok.’ Ici il pardonne, là il punit. ’Egyszer megbocsát, máskor büntet.’

Viszonyszós szerkezettel kifejezett helyhatározók

A viszonyszós szerkezettel kifejezett helyhatározók esetében a viszonyszó megválasztása jelenthet nehézséget. A nehézség abból adódik, hogy nincs teljesen pontos megfelelés a francia viszonyszók és a magyar ragok, névutók jelentése között. A fontosabb helyhatározói viszonyszók alább megadott jelentése is csak a következő, apró betűs részben szereplő pontosításokkal együtt teljes: à, dans, en (az utánuk következő szótól függ, hogy mikor melyik) ’-ba/-be, -ban/-ben’, sur ’-ra/-re, -on/-en/-ön’, de ’-ból/-ből, -tól/-től, -ról/-ről’: au garage ’a garázsba(n)’, dans la maison ’a házba(n)’, en manteau ’kabátba(n)’, sur le garage, sur la maison, sur le manteau ’a garázsra, a garázson, a házra, a házon, a kabátra, a kabáton’, de l’école ’az iskolából, az iskoláról, az iskolától’.

Helyhatározói viszonyszóként az à csak egyes számú, határozott névelővel álló főnevek előtt gyakori. Többes számban, illetve nem határozott névelő használata esetén általában azok előtt a főnevek előtt is dans áll, amelyeknek egyes számú, határozott névelős alakja előtt à szokott szerepelni: au garage ’a garázsban’ - dans les garages ’a garázsokban’, dans un garage ’egy garázsban’, dans ce garage ’ebben a garázsban’, dans mon garage ’az én garázsomban’.

Egyes főnevek előtt a magyar -ra/-re, -on/-en/-ön ragoknak is à, dans, en felel meg a franciában. Néhány példa a nagyon sok közül: à la gare ’az állomásra, az állomáson’, dans la rue ’az utcára, az utcán’, en train ’vonatra, vonaton’.

Más főnevek előtt a magyar -ba/-be, -ban/-ben ragoknak is sur felel meg a franciában: sur le port ’a kikötőbe, a kikötőben’, sur place ’helyben’.

Vannak olyan többjelentésű főnevek, amelyeknek az esetében a viszonyszó jelentés-megkülönböztető szerepet játszik: dans la maison ’a házban’ - à la maison ’otthon’, en campagne ’kampányban; hadjáratban’ - à la campagne ’falun’.

Az alábbi „vonzatos” igék után à (dans, en, sur) viszonyszót kell használni a magyar -tól/-től, (- ból/-ből, -ról/-ről) rag francia megfelelőjeként:

  • acheter à q. ’ venni valakitől’ - J’ai acheté ce terrain à mon voisin. ’A szomszédomtól vettem ezt a telket.’
  • arracher à q. ’elragadni valakitől’ - Ils ont arraché les enfants à leurs mères. ’ Elragadták a gyerekeket az anyjuktól.’
  • boire dans qc. ’ inni valamiből’ - Qui a bu dans mon verre ? ’ Ki ivott a poharamból?’
  • demander à q. ’kérni valakitől, kérdezni valakitől’ - J’ai demandé 10 euros à M. Dupont. ’Kértem 10 eurót Dupont úrtól.’
  • emprunter à q. ’ kölcsönkérni valakitől’ - J’ai emprunté un livre à Jean-Pierre. ’ Kölcsönkértem egy könyvet Jean-Pierre-től.’
  • enlever à q. ’ elrabolni valakitől’ - Les malfaiteurs ont enlevé la petite fille à ses parents. ’A gengszterek elrabolták a kislányt a szüleitől.’
  • envier à q. ’irigyelni valakitől’ - Je n’envie rien à personne. ’Senkitől sem irigylek semmit.’
  • interroger sur qc. ’kérdezni valamiről’ - Les journalistes ont interrogé le ministre sur son voyage à Moscou. 'Az újságírók moszkvai útjáról kérdezték a minisztert.’
  • louer à q. ’bérbe venni valakitől’ (De azt is jelentheti, hogy ’bérbe adni valakinek’ !) - J’ai loué cet appartement à un ami qui travaille à Bruxelles. ’Ezt a lakást egyik barátomtól vettem bérbe, aki Bruxelles-ben dolgozik.’
  • manger dans qc. ’enni valamiből’ - On mange la viande dans une assiette plate. ’A húst lapos tányérból eszik.’
  • prélever sur qc. ’levonni valamiből’ - Chaque mois, 200 euros sont prélevés sur mon salaire. ’Minden hónapban 200 eurót vonnak le a fizetésemből.’
  • prendre à q., dans qc., sur qc. ’elvenni valakitől, valamiből, valamiről’ - Ils lui ont pris tout son argent. ’Minden pénzét elvették tőle.’J’ai pris 10 euros dans mon portefeuille. ’Kivettem 10 eurót a pénztárcámból.’ J’ai pris un livre sur le bureau. ’Elvettem egy könyvet az íróasztalról.’
  • questionner sur qc. ’kérdezni valamiről’ - Sylvie m’a questionné sur mes intentions. ’Sylvie a szándékaimról kérdezett.’
  • renoncer à qc. ’lemondani valamiről’ - J’ai renoncé à ce voyage. ’Lemondtam erről az utazásról.’
  • retenir sur qc. ’visszatartani, levonni valamiből’ - Ah ! si je pouvais disposer des sommes retenues sur mon salaire. ’Ó, ha rendelkezhetnék a fizetésemből levont összegekkel!’
  • voler à q. ’lopni valakitől’ - Les pickpockets [pikpoket] ont volé une montre à un passant. 'A zsebtolvajok elloptak egy órát egy járókelőtől.’

Az alábbi „vonzatos” igék és melléknevek után de viszonyszót kell használni a magyar -ba/-be (-ban/-ben, -ra/-re, -on/-en/-ön, -hoz/-hez/-höz, -nál/-nél) rag francia megfelelőjeként:

  • amoureux de q. ’szerelmes valakibe’ - Jeanne est amoureuse d’un acteur. ’Jeanne szerelmes egy színészbe.’
  • s’approcher de qc. ’közeledni valamihez’ - Nous nous approchons de Paris. ’Közeledünk Párizshoz.’
  • avide de qc. ’valamire vágyó’ - Il était avide d’argent. ’Pénzsóvár volt.’
  • capable de qc. ’képes valamire’ - Je suis capable de tout. ’Mindenre képes vagyok.’
  • certain de qc. ’biztos valamiben’ - On n’est jamais certain de la réussite. ’Az ember sohasem lehet biztos a sikerben.’
  • convenir de qc. ’megegyezni valamiben’ - Nous sommes convenus du prix. ’Megegyeztünk az árban.’
  • coupable de qc. ’bűnös valamiben’ - Il a été reconnu coupable de fraude fiscale. ’Adócsalásban találták vétkesnek.’
  • curieux de qc. ’kíváncsi valamire’ - Pierre était curieux de tout. ’Pierre mindenre kíváncsi volt.’
  • digne de qc. ’méltó valamire’ - Il n’est pas digne de votre confiance. ’Nem méltó a bizalmára.’
  • douter de qc. ’kételkedni valamiben’ - Je doute du succès de cette entreprise. ’Kételkedem ennek a vállalkozásnak a sikerében.’
  • fier de qc. ’büszke valamire’ - Nous sommes fiers de ces résultats. ’Büszkék vagyunk ezekre az eredményekre.’
  • innocent de qc. ’ártatlan valamiben’ - Pierre est innocent du crime dont on l’accuse. ’Pierre ártatlan abban a bűnben, amellyel vádolják.’
  • jaloux de q. ’féltékeny valakire’ - Elle est très jalouse de son mari. ’Nagyon féltékeny a férjére.’
  • jouer de qc. ’játszani valamin’ (hangszeren) - Ma fille joue du piano. ’A lányom zongorázik.’
  • rire de qc. ’nevetni valamin’ - Il a bien ri de cette histoire. ’Jót nevetett ezen a történeten.’
  • souffrir de qc. ’szenvedni valamiben’ - Jacques souffre de cette maladie depuis deux mois. ’Jacques két hónapja szenved e betegségben.’
  • se souvenir de qc. ’emlékezni valamire’ - Je me souviens /Des jours anciens...Verlaine : Chanson d’automne ’Emlékszem a régi napokra.’
  • sûr de qc. ’biztos valamiben’ - Êtes-vous sûr du résultat ? ’Biztos az eredményben?’

Földrajzi nevek helyhatározói használata

A kontinensnevek, a nőnemű, egyes számú és a magánhangzóval kezdődő hímnemű, egyes számú országnevek, valamint a francia régiók nevének esetében a közeledést és az ottlétet en viszonyszóval, névelő nélkül fejezi ki a francia: Je vais en Amérique, en France, en Franche-Comté, en Languedoc-Roussillon, en Iran. ’Amerikába, Franciaországba, a Franche-Comté régióba, a Languedoc-Roussillon régióba, Iránba megyek.’ Je suis en Amérique, en France, en Franche-Comté, en Languedoc-Roussillon, en Iran. ’Amerikában, Franciaországban, a Franche-Comté régióban, a Languedoc-Roussillon régióban, Iránban vagyok.’ - Kivételt képez Chypre ’Ciprus’, Cuba ’Kuba’, Madagascar ’Madagaszkár’, Malte ’Málta’, Oman ’Oman’, Taïwan ’Tajvan’ s néhány kisebb, távoli szigetország neve; ezek à viszonyszóval képezik a közeledést és az ottlétet jelölő helyhatározót: : Je vais à Chypre, à Malte.. Je suis à Chypre, à Malte.

Az et-vel kapcsolt összetett francia megyenevek előtt en viszonyszót kell használni, minden más francia megyenév előtt dans-t és határozott névelőt: en Seine-et-Marne ’Seine- et-Marne megyébe(n)’ - dans la Gironde, dans le Pas-de-Calais, dans la Seine-Maritime ’Gironde megyébe(n), Pas-de-Calais megyébe(n), Seine-Maritime megyébe(n)’.

Mássalhangzóval kezdődő, hímnemű országnevek és minden (hím- vagy nőnemű) többes számú országnév előtt az à viszonyszó és a határozott névelő összevonásából keletkező au/aux-t használja a francia a közeledés vagy az ottlét kifejezésére: Je vais au Japon, aux États-Unis. ’Japánba, az Egyesült Államokba megyek.’ Je suis au Japon, aux États-Unis. ’Japánban, az Egyesült Államokban vagyok.’ - Kivételt képez Djibouti, Monaco, Saint-Marin ’San Marino’, Singapour ’Szingapúr’ s néhány kisebb, távoli szigetország neve; ezek előtt puszta à áll: : Je vais à Monaco. ’ Monacóba megyek.’ Je suis à Monaco. ’ Monacóban vagyok.’

A városnevek esetében a közeledést és az ottlétet jelölő helyhatározót à viszonyszóval fejezi ki a francia: Je vais à Paris. ’Párizsba megyek.’ Je suis à Paris. ’Párizsban vagyok.’ (A határozott névelős városnevekkel kapcsolatban ^ 93.)

Ha valamely város nevét nem földrajzi pontként említik, hanem belső területéről beszélnek, akkor az ottlétet gyakran nem az à, hanem a dans viszonyszóval fejezik ki: Le matin, on roule mal dans Paris. ’Reggel nehéz Párizsban autóval közlekedni.’

A távolodást jelölő helyhatározót minden földrajzi név de viszonyszóval képezi. A névelővel használt, mássalhangzóval kezdődő hímnemű ország- és régiónevek és valamennyi névelővel használt többes számú országnév a de és a le, les összevonásából keletkező du, des-vel, a többi ország- és régiónév, a kontinensnevek és a névelőt nem tartalmazó városnevek pedig puszta de-vel: Je viens du Japon, du Languedoc-Roussillon, des États- Unis, d’Iran, de Hongrie, de France, de Franche-Comté, d’Amérique, de Paris, de Budapest. ’Japánból, a Languedoc-Roussillon régióból, az Egyesült Államokból, Iránból, Magyarországról, Franciaországból, a Franche-Comté régióból, Amerikából, Párizsból, Budapestről jövök.’ (A határozott névelős városnevekkel kapcsolatban ^ 93.)

Az összetett megyenevek közül azok, amelyeknek első tagja nőnemű és mássalhangzóval kezdődik, névelő nélkül, az összes többi - egyszerű vagy összetett - megyenév névelővel alkothat ilyen helyhatározót: de Saône-et-Loire ’Saône-et-Loire megyéből’, de la Marne ’Marne megyéből’, du Gard ’Gard megyéből’, de l’Ain ’Ain megyéből’, des Ardennes ’Ardennes megyéből’. - Azok az összetett megyenevek, amelyeknek első tagja nőnemű és magánhangzóval kezdődik, mindkét konstrukcióban előfordulnak: d’Eure-et-Loire/de l’Eure-et-Loire ’Eure-et-Loire megyéből’.

Az út-, utca-, tér- stb. nevek általában önmagukban, viszonyszó nélkül is kifejezik az ottlétet vagy közeledést jelölő helyhatározót, de a viszonyszós szerkezet is elfogadott: J’habite rue Danton (vagy: dans la rue Danton). ’A Danton utcában lakom.’ J’habite 17, rue Danton à Paris (vagy: au 17, rue Danton à Paris). ’Párizsban, a Danton utca 17-ben lakom.’ Nous sommes allés place Molière (vagy: sur la place Molière). ’Elmentünk a Molière térre.’

Néhány város francia neve határozott névelővel kezdődik: Le Havre, La Rochelle, Les Sables- d’Olonne, Le Caire ’Kairó’, La Havane ’Havanna’, La Haye ’Hága’ stb. A velük képzett helyhatározókban az à és de viszonyszó épp úgy összeolvad a határozott névelővel, mint a köznevek előtt (^ 525). Az így kapott au, aux, du, des szócskákat kisbetűvel írják: Je vais au Havre, à La Rochelle, aux Sables-d’Olonne. ’Le Havre-ba, La Rochelle-be, Les Sables-d’Olonne-ba megyek.’ Je suis au Havre, à La Rochelle, aux Sables-d’Olonne. ’Le Havre-ban, La Rochelle-ben, Les Sables-d’Olonne-ban vagyok.’ Je viens du Havre, de La Rochelle, des Sables- d’Olonne. ’Le Havre-ból, La Rochelle-ből, Les Sables-d’Olonne-ból jövök.’

Közlekedési eszközök nevének helyhatározói használata

Helyhatározóként a franciában en viszonyszóval (névelő nélkül) használjuk azoknak a közlekedési eszközöknek a nevét, amelyeknek a belsejében utazunk, s à viszonyszóval (ugyancsak névelő nélkül) azokét, amelyekre ráülünk (bár az en néha ez utóbbiakkal is előfordul): On voyage en auto (en voiture, en autocar, en train/par le train, en avion/par avion, en bateau), à bicyclette/en bicyclette (à moto/en moto, à cheval, à dos de chameau, à dos de mulet, à dos d’âne)... ’Autóval (kocsival, busszal, vonattal, repülővel, hajóval), kerékpárral (motorral, lóháton, teveháton, öszvérháton, szamárháton) utazunk.’

Az időhatározó

Viszonyszós szerkezettel kifejezett időhatározók

à
de 3 heures à 5 heures ’3 órától 5 óráig’, de (du) lundi à (au) vendredi ’hétfőtől péntekig’ (de/à-val azt jelenti, hogy a most következő hétfőtől az utána következő péntekig, du/au-val pedig azt, hogy általában, minden héten hétfőtől péntekig), de 1990 à 2000 ’ 1990-től 2000-ig’, à 5 heures ’5 órakor’
Az à viszonyszót ’-ig’ értelemben csak a ’-tól -ig’ kifejezésben használjuk. Ha csak ’-ig’ szerepel a mondatban (’-tól’ nélkül), azt a jusqu’à viszonyszóval fejezhetjük ki: jusqu’au 31 décembre ’december 31-ig’.

à partir de
à partir de 2002 ’2002-től (kezdve)’, à partir de 5 heures ’5 órától (kezdve)’. après
après 1968 ’ 1968 után’, après 5 heures ’5 óra után’, 5 heures après ’5 órával később’ (a múlt vagy a jövő egy meghatározott időpontjától számítva)
Legutolsó példánkban az après tulajdonképpen nem a 5 heures-höz, hanem a ki nem mondott cela-hoz tartozik: 5 heures après cela ’öt órával az után’.

avant
avant 1968 ’1968 előtt’, avant 5 heures ’5 óra előtt’, 5 heures avant ’5 órával korábban’ (a múlt vagy a jövő egy meghatározott időpontjától számítva)
Legutolsó példánkban az avant tulajdonképpen nem a 5 heures-höz, hanem a ki nem mondott cela-hoz tartozik: 5 heures avant cela ’öt órával az előtt’.

dans
dans 5 heures ’5 óra múlva’, dans dix ans ’10 év múlva’

de
de 3 heures à 5 heures ’3 órától 5 óráig’, de (du) lundi à (au) vendredi ’hétfőtől péntekig’ (de/à-val azt jelenti, hogy a most következő hétfőtől az utána következő péntekig, du/au-val pedig azt, hogy általában, minden héten hétfőtől péntekig), de 1990 à 2000 ’1990-től 2000-ig’, d’aujourd’hui en huit ’mához egy hétre’, de jeudi en huit ’jövő csütörtökön, csütörtökhöz egy hétre’

Az de viszonyszót ’-tól/-től’ értelemben csak a ’-tól -ig’ kifejezésben használjuk. Ha csak ’-tól/-től’ szerepel a mondatban (’-ig’ nélkül), azt az à partir de vagy a dès viszonyszóval (múlt időben ezen kívül a depuis-vel) fejezhetjük ki: à partir du 1er janvier ’január 1-től (kezdve)’.

depuis
depuis 8 heures ’8 óra óta, 8 órától’, depuis 1990 ’1990 óta, 1990-től’
A depuis csak a múltban megjelölt időponttól számított periódust jelölhet; a ’mostantól kezdve’, ’holnaptól kezdve’ francia megfelelőiben nem a depuis, hanem az à partir de vagy a dès szerepel.

dès
dès 5 heures ’már 5 órakor, 5 órától (kezdve)’, dès 1222 ’már 1222-ben, 1222-től (kezdve)’

en
en 5 heures ’5 óra alatt’, en 3 jours ’3 nap alatt’, en 1997 ’1997-ben’, d’aujourd’hui en huit ’mához egy hétre’, de jeudi en huit ’csütörtökhöz egy hétre, jövő csütörtökön’

Az ’alatt’ kifejezésére akkor lehet en-t használni, ha arról van szó, hogy mennyi idő szükséges valamihez: Je prépare un café en dix minutes. ’Tíz perc alatt főzök egy kávét.’ Más esetekben a pendant viszonyszó szerepel: pendant les fêtes ’az ünnepek alatt’.

Időpontot jelölő időhatározóként évszámok, évszakok (a printemps kivételével) és hónapok neve előtt állhat: en 1938 ’1938-ban’, en été ’nyáron’, en mars ’márciusban’. (A printemps esetében à viszonyszót használ a francia: au printemps ’tavasszal’.)

entre
entre 3 heures et 5 heures ’3 és 5 (óra) között, entre 1990 et 2000 ’ 1990 és 2000 között’ il y a / il y a ... que
il y a trois ans ’három éve (= három évvel ezelőtt)’ il y a trois ans que ’három éve (= három év óta)’
Je suis venu à Budapest il y a trois ans. ’Három éve jöttem Budapestre.’
Il y a trois ans que je travaille ici. ’Három éve dolgozom itt.’

Az il y a ... que helyett depuis is használható: Je travaille ici depuis 3 ans. ’Három éve dolgozom itt.’ jusqu ’à/jusqu ’en
jusqu’à 5 heures ’5 óráig’, jusqu’à/jusqu’en 2002 ’2002-ig’

A jusqu’en-t főleg évszámok előtt használják, de évszámok előtt is állhat jusqu’à is.

A ’-tól/-től ... -ig’ szerkezetben az à viszonyszó önmagában is kifejezheti az ’-ig’-et: de 3 heures à 5 heures ’3 órától 5 óráig’.
Az időtartamot jelölő ’-ig’ francia megfelelője nem a jusqu’à, hanem a pendant: Le directeur a parlé pendant 20 minutes. ’Az igazgató 20 percig beszélt.’

pendant
pendant trois heures ’három óráig (= három óra hosszat)’, pendant longtemps ’sokáig’, pendant le voyage ’az utazás alatt’

pour
pour 5 heures ’5 órára’, pour mardi ’keddre’ vers
vers 5 heures ’5 óra felé, 5 óra körül’, vers 2002 ’2002 felé, 2002 körül’

Viszonyszó nélkül, főnévvel kifejezett időhatározók

Puszta főnévvel, névelő és minden egyéb bevezető szócska nélkül:
lundi, mardi... ’(a legutóbbi vagy a legközelebbi) hétfőn, kedden ...’ lundi dernier, mardi dernier... ’(a legutóbbi) hétfőn, kedden ...’ lundi prochain, mardi prochain ... ’(a legközelebbi) hétfőn, kedden ...’ hier/avant-hier/demain/après-demain matin/(à) midi/après-midi/soir ’tegnap/tegnapelőtt/
holnap/holnapután reggel/délben/délután/este’ début janvier, début février... (vagy: au début de janvier ...) ’január elején, február elején ...’ fin janvier, fin février... (vagy: à la fin de janvier ...) ’január végén, február végén ...’

Határozott névelővel:

  • l’été (vagy: en été) ’nyáron’, l’hiver (vagy: en hiver) ’télen’ (’tavasszal’, ’ősszel’ csak így: au printemps, en automne) le jour ’nappal’, la nuit ’éjjel’, le matin ’reggel, délelőtt’, l’après-midi ’délután’, le soir ’este’ la veille (vagy: à la veille) ’előző nap, előző este’, la veille au matin ’előző nap reggel, előző nap délelőtt’, la veille à midi ’előző nap délben’, la veille dans l’après-midi ’előző nap délután’, la veille au soir ’előző este’ le lendemain (vagy: au lendemain) ’másnap’, le surlendemain (vagy: au surlendemain) ’harmadnap’
  • le lundi, le mardi... ’(minden) hétfőn, (minden) kedden ...’
  • l’an dernier/passé, l’année dernière/passée ’tavaly’, l’été dernier/passé ’a (legutóbbi) nyáron’, l’hiver dernier/passé ’a (legutóbbi) télen’, le mois dernier/passé ’a múlt hónapban’, la semaine dernière/passée ’a múlt héten’
  • l’an prochain, l’année prochaine ’jövőre’, l’été prochain ’a (legközelebbi) nyáron’, l’hiver prochain ’a (legközelebbi) télen’, le mois prochain ’a jövő hónapban’, la semaine prochaine ’a jövő héten’.

Határozatlan névelővel:
un lundi, un mardi... ’egy hétfői napon, egy keddi napon ...’
un jour ’egy napon’, une nuit ’egy éjjel’, un matin ’egy reggel, egy délelőtt’, un après-midi ’egy délután’, un soir ’egy este’

Mutató névelővel:
cette année ’idén’, ce printemps ’idén tavasszal’, cet été ’idén nyáron’, cet automne ’idén ősszel’, cet hiver ’idén télen’, ce mois-ci ’ebben a hónapban’, cette semaine ’ezen a héten’, ce jour ’e napon, ma’, cette nuit ’ma éjjel’, ce matin ’ma reggel, ma délelőtt’, cet après-midi ’ma délután’, ce soir ’ma este’
ce jour-là ’azon a napon’, ce matin-là ’azon a reggelen, azon a délelőttön’ ...

Tőszámnévvel:
un an sur deux, une année sur deux ’minden második évben, un mois sur trois ’minden harmadik hónapban’, une semaine sur quatre ’minden negyedik héten’, un jour sur deux ’minden másnap’, un lundi sur deux, un mardi sur deux ... ’minden második hétfőn, minden második kedden’ ... un soir sur deux ’minden második este’ ...

Tout(e) szócskával és határozott névelővel:
toute l’année ’egész évben’, tout l’été ’egész nyáron’, tout le mois ’egész hónapban’, toute la semaine ’egész héten’, toute la journée ’egész nap’, toute la nuit ’egész éjjel’, toute la matinée ’egész délelőtt’, tout l’après-midi ’egész délután’, toute la soirée ’egész este’

Tous (toutes) szócskával és határozott névelővel:
tous les ans ’évente, minden évben’, tous les mois ’havonta, minden hónapban’, toutes les semaines ’hetente, minden héten’, tous les jours ’naponta, minden nap’, tous les lundis, tous les mardis... ’minden hétfőn, minden kedden ...’

Tous (toutes) szócskával, határozott névelővel és tőszámnévvel:
tous les deux ans, tous les trois ans ’kétévente, minden második évben, háromévente, minden harmadik évben’, tous les deux mois ’kéthavonta, minden második hónapban’, toutes0 les deux semaines ’kéthetente, minden második héten’, tous les deux jours ’kétnaponként, minden második napon’, tous les huit jours ’hetente’, tous les quinze jours ’kéthetente’

Chaque szócskával:
chaque année ’évente, minden évben’, chaque mois ’minden hónapban, havonta’, chaque quinzaine ’kéthetente’, chaque semaine ’hetente, minden héten’, chaque jour ’minden nap, naponta’, chaque lundi, chaque mardi... ’minden hétfőn, minden kedden ...’

A célhatározó

A magyar ’-ért’ célhatározórag francia megfelelője a pour viszonyszó, a főnévi igenévvel kifejezett magyar célhatározónak pedig a franciában is főnévi igenév felel meg:
Nous travaillons pour nos enfants. ’A gyermekeinkért dolgozunk.’ Pierre est allé faire des courses. ’Pierre elment bevásárolni.’

A ’hogy’ kötőszóval bevezetett magyar célhatározói mellékmondatok francia megfelelői két csoportra oszlanak aszerint, hogy a főmondat és a mellékmondat alanya azonos-e vagy sem: ha azonos, akkor a francia nem mellékmondatot használ, hanem pour viszonyszót és főnévi igenevet; ha nem azonos, akkor pour que kötőszóval bevezetett célhatározói mellékmondatot, amelynek állítmánya (illetve az állítmány igei része) subjonctifban áll. A célhatározó esetében tehát sohasem que a magyar ’hogy’ kötőszó francia megfelelője, hanem mindig pour vagy pour que: Elle s’est mise à la fenêtre pour voir les passants. ’Az ablakhoz ment, hogy lássa a járókelőket.’ Elle s’est mise à la fenêtre pour que les passants la voient. ’Az ablakhoz ment, hogy lássák a járókelők.’

A helyváltoztatást jelölő aller ’menni’, venir ’jönni’, revenir ’visszajönni’, monter ’felmenni’, descendre ’lemenni’, partir ’elmenni’, rentrer ’hazamenni’, courir ’futni’ stb. igék után a célhatározót kifejező főnévi igenév általában pour nélkül áll (e mellékmondatok egyébként a magyarban is helyettesíthetők főnévi igenévvel!): Je reviendrai vous dire au revoir. ’Még visszajövök, hogy elköszönjek tőletek.’ Vagy: ’Még visszajövök elköszönni tőletek.’

Forrás: Karakai Imre, Francia nyelvtan magyaroknak, Hatodik, javított és bővített kiadás, 2008. Közlés a szerző engedélyével.

Hozzászólás (Facebookkal)

Ismert bűnözőt szöktettek meg helikopterrel egy francia börtönből – közölte az AFP hírügynökség a...
„Franciaország magyarországi nagykövete támogatja Orbán Viktort" címmel jelent meg a Mediapart...
Többek között homoszexuális, transzvesztita fekete táncosokkal mulatott a Zene Ünnepén Emmanuel...
C'est voté. Le Parlement hongrois rend l'aide aux migrants passible de poursuites pénales. Et de...
Kezdő szinttől bármilyen típusú és szintű nyelvvizsgára, érettségire, üzleti és állásinterjúkra,...
Qui va encore nous faire croire que le livre est mort, tué par internet? Rassurez-vous, le livre...
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó