Bienvenu sur www.francianyelv.hu   A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Bienvenu sur www.francianyelv.hu GSpeech

A Capetingek címere

A mai Franciaország határai majdnem egybeesnek a történelmi Gallia Alpokon túli területeivel, amelyeket egykor Gallia Transalpina néven ismertek. A területen különböző fejlettségű szinten álló kelta (latinul gall) törzsek éltek. A Kr. e. 2. században a déli övezet (Gallia Narbonensis), a Kr. e. 1. században pedig Gallia egésze a terjeszkedő Római Birodalom provinciája lett Julius Caesar ún. galliai háborúja következtében.

A hősiesen védekező keltákra a Kr. e. 52-ben Alesiánál mértek döntő vereséget a hadvezér légiói. Galliában több tartomány jött létre az idők folyamán: Gallia Lugdunensis Lugdunum (Lyon) központtal, illetve Aquitania a délnyugati területeken.

A mai Franciaország területéhez tartoztak még a római Belgica és Germania Superior nyugati részei is. Gallia nagyon hamar megindult a romanizálódás útján, városiasodott, és már a korai császárkorban jelentős gazdasági potenciált képviselt (elsősorban kerámia- és üveggyártása volt jelentős). A kereszténység is elterjedőben volt: 177-ben Marcus Aurelius Lyonban végeztette ki a hit jónéhány mártírját.

A 3. századtól kezdve Gallia is több germán betörést szenvedett el, ezért hadi jelentősége is megnőtt. Ezzel együtt járt, hogy a területén állomásozó katonaság és a helyi arisztokrácia aktívan beleavatkozott a katonacsászárok trónviszályaiba, és – többnyire a britanniai legiókkal közösen – gyakran a galliai fegyveres erők is kikáltották a maguk uralkodóját. A helyi provinciális arisztokrácia által támogatott ellencsászárok nem egyszer jó szolgálatot tettek a Római Birodalom védelmében.

A Diocletianus idején bevezetett tetrarchia egyik uralkodójának, a caesari minőségben regnáló Constantinus Chlorusnak a diocesisszé szervezett Galliában, Treviriben (Trier) volt a székhelye. A tetrarchia azonban nem bizonyult tartósnak, és Gallia ismét közönséges határterületté vált. A 4. század végén egyre fenyegetőbbé vált a határon át-áttörő barbár törzsek jelenléte.

A terület nem sokkal a birodalom kettéosztása (395) után gyakorlatilag elveszett a Nyugatrómai Birodalom számára: 406. december 31-én áttörték a rajnai határt a barbárok (elsősorban a vandálok), és a császárok kénytelenek voltak szövetségesüknek elismerni őket.

A vandálok a tartományt végigdúlva Hispaniába költöztek, Gallia keleti területein a burgundok, déli régiójában a nyugati gótok alapítottak királyságot (székhelyük Tolosa, a mai Toulouse őse), északkeleten, a Rajna vidékén pedig a száli frankok rendezkedtek be. Amikor 476-ban végleg elbukott a Római Birodalom, Gallia jelentős része már vagy hetven éve germán uralom alatt állt. Az utolsó időkben az egyszerűen provincia névvel illetett mai Provence maradt meg Róma irányítása alatt.

A Frank Birodalom

A népvándorlás törzsei közül a száli frankok az 5. század elején a Rajna torkolatvidékén telepedtek le. 481-ben a Meroving-dinasztia sarja, Klodvig (meghalt 511-ben) lett a harcias törzs királya, aki felvette a keresztény hitet (méghozzá a barbár népek körében egyedülállóan nem az ariánus változatát), így egyházi áldással foglalta el a korábbi gall területeket az elkövetkező években.

A Nyugati Gót Királyságot Hispaniába szorította vissza (507), és jólszervezett, nagy államot hozott létre, ami 534-ben a Burgund Királyságot is bekebelezte. (A Brit-szigetekről kivándorolt kelták ellenőrizte Bretagne azonban sokáig nem került királyi kézbe.) Klodvig utódai alatt azonban a királyi hatalom meggyengült, a királyság részekre szakadt (Austrasia, Neustria, Aquitania, Burgundia stb.), melyek között belharcok kezdődtek, és a 8. századra a hatalom a királyi udvartartást vezető majordomusok (udvarnagyok) kezébe került át.

Ilyen majordomus volt Martell Károly is, aki megállította Poitiers-nél az arabok betörését (732). Utódja, Kis Pipin 751-ben letette az utolsó Meroving uralkodót a trónról, és királlyá koronázták. Ezzel létrejött a Karoling-dinasztia.

Pipin segítségével alakult meg 756-ban a Pápai Állam, miután a frank király legyőzte a Rómát fenyegető longobárdokat, és az egyházfőnek adományozott jónéhány közép-itáliai területet. Pipint a trónon fia, Nagy Károly (768–814) követte, aki temérdek hadjáratot vezetett kelet és dél felé, melyek eredményeként a mai német területek jó részét bekebelezte, sőt a régi Pannoniáig is eljutott, illetve megdöntötte a longobárdok államait. Érdemeiért a pápa 800-ban római császárrá koronázta, és létrejött a magát rómainak tekintő és nevező Frank Birodalom. Ez azonban nem bizonyult hosszú életűnek: 843-ban a verduni szerződésben Nagy Károly unokái egymás között három részre osztották a Frank Birodalmat, melynek nyugati, II. Kopasz Károly kezébe került részéből alakult ki Franciaország, ami nevét a mai Île-de-France tartományról kapta. (folytatjuk!)

(Forrás: Harmat Árpád www.tortenelemklub.com)

Hozzászólás (Facebookkal)

Kezdő szinttől bármilyen típusú és szintű nyelvvizsgára, érettségire, üzleti és állásinterjúkra,...
Qui va encore nous faire croire que le livre est mort, tué par internet? Rassurez-vous, le livre...
Voil à une sortie quelque peu inédite p our clore cette saison musicale: l 'épreuve publique de...
Hat nagyszínpadi bemutatót tervez a 2018/2019-as évadban a Pécsi Nemzeti Színház (PNSZ), köztük...
Május 16-án Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete az Akadémiai Pálmarend lovagi...
Középiskolás és leendő egyetemista diákoknak hirdet felvételt a Mathias Corvinus Collegium (MCC)...
A kijelölt francia nyelvű szöveg felolvasásához kattints a hangszóróra! Francianyelv.hu felolvasó